A gyémánt jellemzői, keletkezése

A gyémánt a terméselemek osztályán belüli széncsoporthoz tartozó ásvány és egyben a legjelentősebb drágakő. Ezt fizikai és kémiai tulajdonságainak köszönheti, hiszen a legkeményebb természetben előforduló ásvány, átlátszósága és fénye tökéletes, fénytörése és színszórása a legmagasabb fokú. Ugyanakkor rajta kívül nincs más drágakő, amely csak egyetlen elemből állna: a gyémánt szénatomokból áll, a szén egy allotróp módosulata (vö.: grafit). Neve (latinosan diamans) a görög adamos szóból származik, melynek jelentése legyőzhetetlen, ami keménységére utal. Rendkívül nagy keménysége miatt ipari felhasználása széles körű.

Nagyság
A gyémántok nagysága igen változó, többnyire nem érik el az egy karátot; a néhány karátos kő még elég gyakori, de a 20 karáton felüliek már ritkábbak. A 100 karátot vagy ennél is nagyobb súlyt elérő kristályok pedig már ritkaságszámba mennek.

Keménység
A gyémánt keménysége valamennyi természetben is előforduló ásvány keménységét messze felülmúlja, ezért csak saját porával csiszolható. A Mohs-féle keménységi skála 10. fokának képviselője és 90-szer keményebb, mint az előtte álló korund. A gyémánt keménységét csak a kristályosodott bór és a mesterségesen előállított karborundum keménysége közelíti meg, amelyek a korundnál keményebbek.
A különböző lelőhelyekről származó gyémántok eltérő keménységűek. Gyémántcsiszolók adatai szerint a legkeményebb az ausztráliai és legkisebb keménységű a dél-afrikai gyémánt, az indiai keményebb, mint a brazíliai. Ezt a különbséget a belső felépítéssel és a zárványok milyenségével magyarázzák.

Zárványok
A gyémántban levő zárványok legtöbbnyire ásványok, de előfordulnak folyadék- és gázzárványok is. A zárványok a gyémánt értékét nagy mértékben csökkentik, mert a kő tisztaságát és átlátszóságát zavarják.

A gyémántok keletkezése A természetes gyémánt képződése nagyon speciális feltételeket igényel. A gyémánt magas nyomáson (45-60 kbar) képződik magas széntartalmú anyagokból átlagosan 900-1300 °C közötti hőmérséklet-tartományban. Ezen feltételek a földkéreg kontinentális lemezei alatti litoszférikus köpenyrészben adottak illetve meteorit becsapódások helyén. Gyémántképződés meteorit becsapódások helyén A meteorit becsapódások során fellépő nagy nyomás szintén segíti a gyémántok képződéséhez. Az ilyenkor keletkező gyémántok rendszerint kicsik, gyakran mikroszkópikus méretűek (nanogyémántok). Ezen gyémántokat földtörténeti impakt-kráterek beazonosításához használják.

Földönkívüli gyémántok
A gyémántképződés nem csak a Földre jellemző, ezt bizonyítják a Dél-Amerikában és Afrikában megtalált meteoritokban rejlő karbonádó kristályok. A meteoritokban talált nanogyémántok valószínűleg szupernova-robbanások során keletkeztek.

A gyémántipar

A gyémántiparnak két ága van: a drágakőnek alkalmas gyémántok értékesítése, és a gyémántok értékesítése ipari alkalmazások számára.
A nemesfémekkel ellentétben (arany, ezüst, platina) a gyémántot nem értékesítik tőzsdei árucikként. A drágakőpiac nagy részét a gyémánteladások képezik, a gyémántok viszonteladása ezzel szemben elenyésző forgalmat bonyolít. A gyémántpiac egyik érdekessége, hogy földrajzi szempontból rendkívül koncentrált: 2003-ban a drágakőként hasznosítható gyémántok 93%-át az indiai Surat városában csiszolták. További csiszolóműhelyek üzemelnek Antwerpenben, Londonban, New Yorkban, Tel Avivban és Amszterdamban. A világ gyémántkereskedelmét a johannesburgi és londoni székhelyű De Beers vállalat felügyeli.
A gyémántkereskedelem központja Antwerpen, ahol a világ gyémánttermelésének 80%-a, a csiszolt gyémántok 50%-a cserél gazdát. Ennek tükrében a belga város a világ gyémánt-fővárosa. New Yorkban értékesítik azonban a világ drágakőgyémántjainak majdnem 80%-át. A piacot egyértelműen az 1888-ban alapított De Beers vállalat uralja, mely nemcsak a kereskedelemben, hanem a kitermelésben is élenjáró. A vállalat sikeres marketingkampányt is folytatott, hiszen a 20. század közepén sikerült felélesztenie az észak-amerikai gyémántpiacot. Szlogenje A Diamond is Forever világszinten ismert.
Az ipari gyémántok piaca a drágakőpiachoz képest másként működik. A gyémánt értékét itt keménysége és hővezetőképessége határozza meg, így a gemmológiai jellemzői (fény, szín, tisztaság) jelentéktelenné válnak. Az évente kitermelt gyémántmennyiség mintegy 80%-a kerül ipari felhasználásra (évi 100 millió karát, azaz 20 tonna). A bányászott gyémánt mellett a piac fontos termékei a mesterségesen előállított gyémántok (évente 3 milliárd karát, azaz 600 tonna). Elsősorban vágásra, fúrásra, csiszolásra és őrlésre használják, mivel kicsiny méretük miatt kiválóan lehet illeszteni őket. Az ipari gyémántokat laboratóriumokban is használják (magas nyomású próbák).